Solana

A Solana protokollt decentralizált applikációk, DApp-ok létrehozásának egyszerűsítésére alkották meg. Célja a skálázhatóság növelése egy új proof-of-history (PoH) konszenzus bevezetésével, mindez kombinálva a már ismert proof-of-stake-kel (PoS).

Míg a projekt ötlete 2017-re nyúlik vissza, addig hivatalos indulása 2020 márciusára datálódott a svájci székhelyű Solana Foundation közreműködésével.

A legfontosabb személy, Anatoly Jakovenko 2017-ben kedzett el dolgozni azon a projekten, mely később Solana néven valósult meg. Összeállt egyik korábbi kollégájával - Greg Fitzgeralddal - és elindították a Solana Labs nevű projektet. Több korábbi kollégája is csatlakozott, majd 2020-ban kibocsátották a SOL tokent és elindult a Solana protokoll. 

De mitől is lesz a Solana egyedi?

Egyik a már említett PoH konszenzus, mely nagyobb skálázhatóságot tesz lehetővé, ezzel hozzájárulva a használhatóság növeléséhez. Másodpercenként 50 ezer tranzakciót képes feldolgozni.

Az általa biztosított a hihetetlenül rövid feldolgozási időnek köszönhetően már jól ismert a kriptovilágban. A hibrid protokoll jelentősen csökkenti a visszaigazolási időt és az okosszerződések teljesítési idejének időtartamát. A villámgyors feldolgozási időknek köszönhetően felkeltette az intézményi befektetők érdeklődését is.

A Solana célként tűzte ki mind a kisfelhasználók, mind az óriásvállalatok kiszolgálását is. Egyik megfogalmazott ígéretük a felhasználók felé, hogy nem fognak emelkedni a felszámított díjak. A protokollt úgy alakították ki, hogy alacsony szinten tartsák a tranzakciós költségeket, miközben garantálják a skálázhatóságot és a gyors feldolgozást .