Bitcoin
A Bitcoin a jelenleg legelterjedtebb és legismertebb kriptovaluta. Nyílt forráskódú, senki sem birtokolja vagy irányítja, ugyanakkor bárki hozzájárulhat fejlődéséhez.
2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátotta ki.
Ismert hátrányai közé tartozik a nagyfokú energiafogyasztása. Egy jelentés szerint minden Bitcoin tranzakció 1173 kWh áramot vesz igénybe, ami hat hétig lenne képes ellátni a tipikus amerikai otthont. Egy másik jelentés számításai szerint a Bitcoin éves energiaigénye meghaladja az 5,5 millió lakosú Finnország éves óránkénti energiafelhasználását.
A bányászok nagymértékben függenek a megújuló energiaforrásoktól, és a becslések szerint a Bitcoin megújuló energiafelhasználása 40-75% között mozoghat.
A Bitcoint sokan értéktárolónak tekintik, mint például az aranyat. Ez úgy valósul meg, hogy amikor valaki megvásárolja a kriptovalutát, akkor azt nem adja el, hanem hosszú távon megtartja (HODL).
A Bitcoin előnye abból adódik, hogy ez volt a legelső kriptovaluta, amely megjelent a piacon. Az első kriptovaluta megjelenése olyan fogalmi és technológiai alapot teremtett, amely később több ezer projekt fejlesztését inspirálta.
Peer-to-peer alapon működik, tehát nem megy keresztül semmilyen bankon és nem kerül átváltásra, a tranzakciók kezelése a hálózat közössége által történik, ebből következik alacsony kezelési költsége, illetve egyszerű globális használata. Magasfokú biztonsági algoritmussal rendelkezik, mely biztosítja a Bitcoinban tárolt vagyon biztonságát. Az egyre növekvő elfogadóhelyek számának köszönhetően a Bitcoin lehetővé teszi bármely termék megvásárlását a világ bármely pontján.
A Bitcoint SHA-256 algoritmus biztosítja, amelyet a Bitcoin Cash (BCH) forkja is használ, valamint számos más kriptovaluta.