MÁLTA SZABÁLYOZÁS

A máltai virtuális pénzügyi eszközökről szóló törvény főbb rendelkezései  I. rész

A virtuális pénzügyi eszközök létjogosultságához elengedhetetlen a szabályozásuk kérdésének rendezése. Nemzetközi szinten a szabályozásnak már több példája látható, melyek közül az egyik legmeghatározóbb a máltai "hármas törvénycsomag", melynek most a virtuális pénzügyi eszközökre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit tekintjük át. 

Célszerű akár iránymutatásként is használni a törvényt - még akkor is ha a szabályozás módjával nem feltétlenül értünk egyet -, mert megmutatja és kijelöli azokat a szabályozási irányvonalakat, amelyek leképezhetőek egy meglévő joganyagban is.

A törvény felépítéséből és fejezeteiből is látszik, hogy a máltai szabályozás a jogbiztonság megteremtése érdekében a törvény teljes szigorával lép fel a tevékenység folytatásához szükséges feltételek meghatározásakor, illetve a törvényi rendelkezések megsértése esetén (III. Engedélyezési követelmények; IV. Az engedély(ek) alkalmazás(i hatály)a, visszavonása; V. Az igazgatási tanács, és az engedélyesek kötelezettségei; VI. A piaci visszaélések megakadályozása; VIII. Az auditorok kötelezettségei; IX. Szankciók, Titoktartási kötelezettség), ugyanakkor azonban a hatóság döntéseivel szemben garanciákat is biztosít a szolgáltatók számára.

A törvény preambuluma magában foglalja azokat az alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek az (új) jogág szabályozása szempontjából. A törvény az alapismereteket követően tartalmazza a virtuális pénzügyi eszközök szabályszerű használatára vonatkozó rendelkezéseket. (II. Kezdeti virtuális pénzügyi eszközök).

Két fontos elv is érvényesül a jogszabályban: az egyik, hogy felhívja a figyelmet a hatályos jogszabályoknak, mint másodlagos joganyagoknak az érvényesülésére azzal, hogy kimondja, hogy a speciális törvényben nem meghatározott kifejezések jelentése ugyanaz, mint a vonatkozó hatályos rendelkezésekben (fontos jogtechnikai eszköz a hatályos szabályozással való összhang megteremtéséhez). Továbbá a szabályozás figyelembe veszi az EU vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit is, különös tekintettel a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló irányelvre (2015/849/EU), valamint a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv szabályozására (2014/65/EU).

White Paper

A kezdeti virtuális pénzügyi eszközök használatának vonatkozásában meghatározott legfontosabb szabály a kibocsátó által készített White Paper elnevezésű dokumentum nyilvántartásba vétele, azaz a regisztrációs kötelezettség előírása, hiszen ezzel a szabályozás megteremti az ügyletek (át)láthatóságának alapját. Az előzőeknek megfelelően a jogszabály egyértelműen meghatározza a White Paper kötelező tartalmi elemeit. A dokumentumot érintő további lényeges előírás, hogy nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely valamely jogról való lemondásra kötelezi a befektetőket (pl. lemondanak bizonyos követelmények teljesüléséről). E körben további garanciális elem, hogy minden olyan előírás, amely érinti a befektetőket, de a White Paper nem tartalmazza érvénytelen.

A dokumentumot érintően a szabályozás alapelvi szinten rögzíti, hogy a White Paper-nek angol nyelven és közérthető módon kell tartalmaznia a kibocsátóra, annak céljára, és az általa kínált virtuális pénzügyi eszközre, továbbá a folyamatban résztvevő személyekre vonatkozó kulcsfontosságú információkat (név, regisztrált cím, nyilvántartási szám, a regisztráció dátuma, a kibocsátó fő tevékenységeinek bemutatása, az Igazgatási Tanács, illetve a rendszergazdák bemutatása).

Összefoglaló

A White Paper-nek tartalmazni kell egy összefoglalót. Az összefoglalónak röviden és közérthető módon kell tartalmaznia az ajánlathoz kapcsolódó kulcsfontosságú információkat, annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a befektetőknek egy adott VFA befektetés megítéléséhez. Az összefoglalót úgy kell elkészíteni, hogy összehasonlítható legyen hasonló VFA-k összefoglalójával. A törvény a "kulcsfontosságú információ" fogalma alatt, a kibocsátóra és az általa kínált VFA-ra vonatkozó alapvető és megfelelően szerkesztett információt érti, amely segítséget nyújt a befektetőeknek, hogy megértsék a tervezett projekt természetét és kockázatát. Előzőekkel összefüggésben a nyilvános ajánlatnak tartalmaznia kell:

  • a kibocsátás összegét, célját;
  • a kibocsátó, a VFA ügynök, a fejlesztők, a tanácsadók, és más résztvevők bemutatását;
  • a számítógépes fenyegetésekkel szembeni biztonsági eljárások leírását,
  • a VFA (illetve a tervezett projekt) életciklusának részletes leírását;
  • a VFA árfolyamát, továbbá az esetleges árfolyam-ingadozás volumenét;
  • a VFA befektetésekkel kapcsolatos kockázatok részletes leírását, az enyhítésükre tett intézkedések bemutatását, visszafizetési garancia lehetőségének biztosítását;
  • az adatgyűjtéshez és az okosszerződésekből származó tranzakciók ellenőrzéséhez alkalmazott programok jellemzőinek, működésének részletes bemutatását.

A White Paper tartalmáért felelős személyek

A dokumentumban fel kell tüntetni azon személyek nevét, beosztását, akik felelősek azért, hogy annak tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak, azaz a benne foglalt adatok megfelelnek a valóságnak, és nem hiányzik belőle semmilyen olyan információ, ami befolyásolná az értelmezést, illetve a befektetés megítélését.

A kibocsátó adatszolgáltatási, és egyéb kötelezettségei

A kibocsátónak adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése körében figyelemmel kell lennie arra, hogy a White Paper azon kulcsfontosságú információi, amelyek ösztönzik a befektetőket az ügyletben való részvételre, egyértelműek legyenek azzal, hogy a kibocsátó felelősséggel tartozik a nyilvánosságra hozott információk valótlanságáért. Ezen felelősség alól mentesül a kibocsátó, ha bizonyítja, hogy ésszerű okkal feltételezhető volt, hogy az adat valós, vagy miután tudomást szerzett annak valótlanságáról haladéktalanul tájékoztatta erről a nyilvánosságot. Adatszolgáltatási kötelezettségén túl, a kibocsátónak biztosítani kell, a tisztességes működést, a tevékenység végzéséhez szükséges kellő szakértelmet, a befektetők pénzeszközeinek védelmét érintő intézkedéseket, és valamennyi rendszerénél a nemzetközi szabványoknak megfelelő biztonsági protokoll meglétét.

A White Paper-ben szereplő információkat érintően fontos rendelkezés, hogy minden olyan jelentős új tényről, körülményről, lényeges hibáról vagy pontatlanságról, amely képes befolyásolni a virtuális pénzügyi eszközök értékelését, amennyiben az a White Paper jóváhagyása és az ajánlat véglegesítése között merül fel, kiegészítő feljegyzést kell készíteni és csatolni a dokumentumhoz. A kiegészítő feljegyzést az illetékes hatóság által történt jóváhagyást követően közzé kell tenni, és biztosítani kell, az összefoglalóval való összhangját. Azon befektetőknek, akik már a kiegészítő jegyzék közzététele előtt megállapodtak a virtuális pénzügyi eszközök megvásárlásában, jogosultak elállni a megállapodástól. A White Paper tartalmának összhangban kell lenni a kibocsátó által üzemeltetett weboldal tartalmával is.

VFA ügynök

A White Paper után a törvény másik kulcsfontosságú eleme, a kötelezően kijelölt VFA (virtual financial assets) ügynökre vonatkozó előírások megfogalmazása, akit a máltai törvény(ek) szerinti illetékes hatóság vesz nyilvántartásba (regisztrációs kötelezettség), és szintén a tevékenység szabályszerű működését hivatott tanácsaival, illetve iránymutatásaival biztosítani. A VFA ügynök feladatkörében eljárva együttműködik a hatósággal, melynek keretében a kibocsátó által nyújtott VFA kereskedelemmel összefüggő valamennyi dokumentumot és információt a hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve biztosítja a hatóság felé, hogy a kibocsátó teljesíti valamennyi törvényi kötelezettségét, valamint azt, hogy a kibocsátó megfelel a képesítési előírásoknak.

Amennyiben egy tevékenység Máltán VFA szolgáltatásnak minősül, a tevékenység végzését engedélyeztetni kell. A kérelem, amelynek tartami és formai előírásait a jogszabály szintén meghatározza, elbírálása során a hatóságnak a következő szempontokat kell mérlegelnie:

  • a nyilvánosság és a befektetők védelme;
  • Málta jó hírnevének védelme, figyelembe véve Málta nemzetközi kötelezettségvállalásait is;
  • az innováció és a verseny ösztönzése;
  • a kérelmező és a folyamatban résztvevők "hírneve" és alkalmassága.

VFA szolgáltatás: megrendelések fogadása és továbbítása, megbízások végrehajtása más személyek nevében, saját számlás ügylet, portfóliókezelés, illetve menedzsment, letétkezelői vagy nominált szolgáltatás, befektetési tanácsadás, virtuális pénzügyi eszközök elhelyezése, VFA váltás.

Fontos szabály, hogy a hatóság a kérelemben foglalt adatok valódiságát ellenőrizheti. A máltai törvény a folyamat teljes átláthatósága mellett azt is lehetővé teszi, hogy a hatóság folyamatosan monitoring alatt tartsa az engedélyeseket, és amennyiben szükséges, iránymutatásokat tegyen közzé a törvényi rendelkezések hatékony végrehajtása érdekében. Továbbá, amennyiben úgy ítéli meg, hogy célszerű, az engedélyhez szükséges feltételeket megváltoztathatja, illetve új feltételeket vezethet be. Az engedélyekről és jogosultjairól az illetékes hatóság nyilvántartást vezet, amely a nyilvánosság számára online elérhető. Fontos szabály, hogy abban az esetben, ha az engedélyes komplex tevékenységet végez, ami ezen szolgáltatások ellenőrizhetőségét hátrányosan befolyásolja, a hatóság megkövetelheti egy különálló szervezet létrehozását ezen tevékenység(ek) folytatására.

A törvény azzal, hogy az engedélyesre vonatkozó feltételeknek való megfelelést kiterjeszti a folyamat többi résztvevőjére is (haszonhúzó, minősítő "birtokosa", az üzleti tevékenységet igazgató, illetve irányító személy) gyakorlatilag lehetővé teszi a folyamat teljes átláthatóságát.

Az engedéllyel kapcsolatos további főbb rendelkezések, egyrészt, hogy az engedélyezéshez szükséges feltételek fennállásának igazolása a kérelmező feladata, másrészt, hogy az engedély az illetékes hatóság írásbeli hozzájárulása nélkül másra nem ruházható át, ellenkező esetben az ügylet semmisnek tekintendő, és jogkövetkezményként az engedély törlését vonja maga után. A törvény az engedély törlése mellett meghatározza az engedély felfüggesztésének és visszavonásának eseteit, és alkalmazza az ideiglenes felfüggesztés jogintézményét is. A hatóság döntéseivel szemben az engedélyes észrevétellel élhet.

A VFA ügynök mellett a megbízható működés biztosítéka a kibocsátó Igazgatási Tanácsa, amely felel a prudenciális követelmények betartásáért, amelyek az adminisztráció mellett vonatkoznak a kockázatkezelésre, a rendszerek és a biztonsági hozzáférési protokollok betartására, a tőkemegfelelésre, és a szakmai felelősségbiztosítás garantálására. Amennyiben a Tanács (vagy az engedélyes) bármilyen döntése, illetve intézkedése jogszabálysértő, nem tehető felelőssé, ha bizonyítja, hogy az alkalmazandó jogszabályok értelmében jóhiszeműen jártak el a megbízójuk szerinti kötelezettségek teljesítésénél. Az engedélyes köteles benyújtani az illetékes hatóság részére egy meghatározott formátumú megfelelőségi igazolást és időszakonként meghatározott díjat kell fizetnie a prudenciális követelmények biztosítása érdekében. Ez utóbbi kötelezettség előírása azt mutatja, hogy a szabályozás szempontjából kiemelten fontos a megbízhatóság követelményének betartása/betartatása, hiszen ennek megsértése esetén ügyfél kompenzációt határoz meg a törvény.

Az illetékes hatóságnak írásban kell hozzájárulnia minden szervezeti vagy tőkeszerkezetben bekövetkező változáshoz (Például: ahhoz, hogy valamely természetes/jogi személy közvetlenül vagy közvetve megszerezze a befolyásoló részesedést a jogosultban). A hozzájárulás megadásánál a hatóság vizsgálja a részesedést szerezni kívánó személy megbízható működését, pénzügyi stabilitását, a pénzmosás kockázatát, és azt, hogy a változást követően is biztosítható-e a törvényi előírások betartása.

A máltai törvény kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy a szigorú alapkövetelmények megfogalmazásával egyidejűleg mentesülési lehetőségeket biztosít a kötelezettek, és garanciákat a befektetők számára, láthatóvá téve a virtuális ügyleteket, és a folyamatban érintett szereplőket. A szabályozás kiegyensúlyozottsága mellett azonban érdemes elgondolkozni azon, hogy a túlzott szabályozottság, a túlzott hatósági jelenlét, az adminisztratív terhek, továbbá a működési/működtetési költségek, adók, illetve különböző díjak, kompenzációk előírása veszélyezteti e az iparág előnyeinek érvényesülését, vagy ezen kötelezettségek enyhítésével, esetleg kedvezmények, mentességek bevezetésével tudnak az országok egymással versenyezni. Álláspontom szerint a kérdést a gyakorlat fogja eldönteni, de addig is a máltai törvény olyan mintaként szolgálhat a virtuális pénzügyi eszközökre vonatkozó magyar szabályozás számára, melynek hátrányai/hiányosságai orvosolhatók.